Békéltető testület

A 1997. évi CLV törvény alapján a békéltető testületek 1999. január elsejétől kezdhették meg működésüket.

A fogyasztói igényérvényesítés rendszerét alapvetően két nagy részre oszthatjuk:

• igazságszolgáltatáson belüli igényérvényesítési lehetőségek
• igazságszolgáltatáson kívüli lehetőségek.

Az igazságszolgáltatáson belüli igényérvényesítés alatt természetesen az alkotmányos alapokon működtetett bíróságok eljárását értjük. Az igazságszolgáltatáson kívüli extrajudiciális eljárások közül a legjelentősebb a békéltetés.

Az alternatív jogérvényesítés legnagyobb csoportját a békéltetés alkotja, melynek lényege, hogy a jogvita tanulmányozása után a békéltető személy vagy testület határozott megoldási javaslatot ad a feleknek. Ez a javaslat ugyan nem bír kötelező erővel, azonban a felek az eljárás előtt egy ún. alávetési nyilatkozattal magukra nézve kötelezőnek fogadhatják el.

A békéltető testületek létrehozásának okai

Nézzük meg, hogy az alternatív jogérvényesítési módozatok minek is köszönhetik "sikerüket", és azt hogy szerepük az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen megnőtt.

• A peres eljárás formalizált, ebből eredően az igényérvényesítés túlzott terheket róhat a fogyasztóra. Ez a túlzott mértékű formalizáltság oda vezethet, hogy a fogyasztónak jogi szakértőt kell igénybe vennie - melynek költségvonzatai szintén nem elhanyagolhatóak.
• A bírósági eljárás hosszadalmas volta azt a benyomást keltheti a fogyasztóban, hogy az igényelt időtartam nem áll arányban a követeléssel.
• A peres eljárás sajátosságai a kis perértékű ügyekben a fogyasztók jogérvényesítési szándékát és képességét jelentősen korlátozhatják.
• A szakértői költségeken kívül a felperesi pozícióba kerülő fogyasztót eljárási költségek és illetékek terhelhetik.
• Ezzel szemben az extrajudiciális vitarendezési eljárások vitathatatlan előnye, hogy jelentősen gyorsabbak, mint a bírósági eljárás, jóval olcsóbbak, és jóval humánusabbak azáltal, hogy mentesek minden formakényszertől.

A békéltető testület eljárásának alapvető célja és funkciója tehát a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, amennyiben ha ez nem lehetséges, a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítése érdekében az ügy eldöntése.

A hazai békéltető testület ingyenesen igénybe vehető és az ország egész területén hozzáférhető vitarendezési fórum, a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

Amennyiben bővebb információra van szüksége, kattintson: IDE