TESTÜLETEK
TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS MENETÉRŐL
KÉRELEM BENYÚJTÁSA
LINKGYŰJTEMÉNY
ALÁVETÉSI NYILATKOZATOK
EGYÜTT NEM MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK
OK
Gyakran ismételt kérdések
Fogyasztók által gyakran feltett kérdések és válaszok

A tájékoztató ? kérdések és válaszok formájában ? felvilágosítást ad a békéltető testületi eljárás kezdeményezésével, valamint az űrlap kitöltésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

 Mely esetekben lehet a békéltető testületekhez fordulni?

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.

 Mi az eljárás célja?

A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a vállalkozás közötti fogyasztói jogvitában egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében

Van-e eljárási díj?

Nincs, a békéltető testületi eljárás díjmentes.

Ki kezdeményezhet békéltető testületi eljárást?

A békéltető testület eljárása a fogyasztó kérelmére indul. A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani.

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,

A fogyasztó meghatalmazás útján is eljárhat. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

  Mi a békéltető testületi eljárás megindításának feltétele?

A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Mit jelent az írásbeliség követelménye?

Az írásbeliség követelményének levél, távirat, távgépíró vagy telefax útján, továbbá bármely egyéb olyan eszközzel is eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

Hová kell benyújtani a kérelmet?

Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó erre irányuló kérelme alapján a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület helyett a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás, illetve az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye szerinti békéltető testülethez is benyújtható a kérelem.

A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg, azonban az eljárás az itt említett békéltető testület helyett ‑ a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján - a szerződés teljesítésének helye szerinti testület is illetékes, ha a teljesítés helye belföldön található.

Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes testület valamennyi kérelmezőre nézve illetékes 

Mi minősül a szerződés teljesítése helyének?

A szerződés megkötésének helye, valamint a szerződés teljesítésének helye nem minden esetben esik egybe. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 278. § (2) bekezdése értelmében, ha a szolgáltatás tárgyát a kötelezett lakóhelyétől, illetőleg székhelyétől különböző helyre kell küldeni, s azt, vagy valamely közbeeső helyet nem kötöttek ki teljesítési helyként, a teljesítés azzal történik meg, hogy a szolgáltatás tárgyát a kötelezett elküldés, illetőleg elszállítás végett a jogosultnak, a szállítmányozónak vagy a fuvarozónak átadja. Fogyasztói szerződés esetében a teljesítés a fogyasztó részére való átadással történik meg.

Mit kell tartalmaznia a kérelemnek?

  • a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét,
  • a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét,
  • ha a fogyasztó a békéltető testület illetékességet a szerződés teljesítésének helyére kívánja alapítani a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát,
  • a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait,
  • a fogyasztó nyilatkozatát, hogy az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését,
  •  a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárást vagy polgári peres eljárást nem indított, 
  • a testület döntésére irányuló indítványt.

 A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az előírt egyeztetés megkísérléséről.

Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a meghatalmazást.

 

Mit jelent a testület döntésére irányuló indítvány?

A kérelemben nem elégséges a fogyasztói panasz (jogvita) kivizsgálását indítványozni. A testület döntésére irányuló indítvány annak a fogyasztói igénynek a pontos megjelölése, amelynek teljesítését igényli a vállalkozástól. Ez lehet például az ügyben a termék kijavítására, cseréjére vagy pontosan meghatározott mértékű árleszállításra, kártérítésre stb. kötelezés.    

A békéltető testületi eljárás kezdeményezéséből milyen kötelezettségek hárulnak a kérelmezőre?

Az eljárás eredményeként hozott döntést követően a fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának, illetve az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet. 

Mennyi időn belül zárul le a békéltető testületi eljárás?

A hiánytalan kérelem beérkezését követő kilencven napon belül, indokolt esetben ezt a határidőt a testület elnöke legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja

Hogyan jár el a békéltető testület?

A békéltető testület általában háromtagú tanácsban jár el. Az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli ki a testületi tagok listájáról. Az eljáró tanács elnökét, továbbá, ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek által jelölt, egy másik tag pedig a kamara által kijelölt testületi tagok közül kerüljön ki, valamint minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését.

 Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita egyszerű megítélésű, az eljárás lefolytatására egyedül eljáró testületi tagot jelöl ki. Ha azonban mindkét fél ‑ az általa jelölhető testületi tag megjelölésével ‑ azt kéri, a békéltető testület ebben az esetben is háromtagú tanácsban jár el.

Egyedül eljáró testületi tagként csak az jelölhető ki, aki jogi végzettséggel rendelkezik, és a megelőző három évben nem állt az őt jelölő kamarával, illetve fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezettel, vagy ezek tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

A békéltető testület eljárása nem nyilvános, kivéve, ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul. 

Kifogásolható-e az ügyben eljáró tanács összetétele?

Az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag ellen a fél kizárási kérelmet terjeszthet elő, amennyiben olyan körülmények állnak fenn, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében. A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté. Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a kizárási kérelmet megalapozó körülmények előtte ismertté váltak.

A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács ‑ a kizárással érintett testületi tagot is beleértve ‑ folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást nem hozhat.

Milyen kötelezettségek terhelik az eljáró tanács tagjait?

A békéltető testület tagjainak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is.

A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy hozzátartozójának a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást. A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.

 Milyen módon történik a felek értesítése?

A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó külön jogszabályok szerint kell kézbesíteni. 

Van-e szóbeli meghallgatás?

Igen, az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának és az általuk jelölhető tagok listájának egyidejű megküldésével kellő időben előzetesen értesíti, azzal a felhívással, hogy az eljáró tanács általuk jelölhető tagjára vonatkozó javaslatukat legkésőbb az értesítés részükre történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül tegyék meg, ellenkező esetben a kijelölésről a békéltető testület elnöke hivatalból gondoskodik.

 Az elnök a körülmények mérlegelése alapján kezdeményezheti az eljárás írásbeli lefolytatását, a meghallgatás mellőzéséhez azonban mindkét fél hozzájárulását be kell szereznie.

Milyen teendői vannak a vállalkozásnak?

Az értesítésben a vállalkozást fel kell szólítani, hogy az értesítés részére történt kézbesítésétől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozzék (válaszirat) a fogyasztó igényének jogosságát és az ügy körülményeit, valamint a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadását (alávetés) illetően, nyilatkozatában jelölje meg az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat (ezek másolatát), amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmeztetni kell a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs elegendő idő, azt a meghallgatáson adja át. Ha a vállalkozás válasziratát nem terjeszti elő, a tanács köteles az eljárást folytatni, anélkül, hogy a mulasztást a kérelmező állításai elismerésének tekintené

A békéltető testület közzéteheti annak a vállalkozásnak a nevét, székhelyét és az eljárással érintett tevékenysége megjelölését, amely az említett felszólítás ellenére nem tett az ügy érdemére vonatkozó ? a fenteknek megfelelő tartalmú ? nyilatkozatot és a kitűzött meghallgatáson nem jelent meg, ilyen módon megakadályozva az egyezség létrehozását. Erre az értesítésben a vállalkozás figyelmét fel kell hívni.

 A vállalkozás a székhelye szerinti békéltető testületnél vagy - valamennyi békéltető testületre kiterjedő hatállyal - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál írásban, visszavonásig érvényes általános alávetési nyilatkozatot tehet, amelyben vállalja, hogy a békéltető testületi eljárásnak és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatnak aláveti magát. Az alávetési nyilatkozatban a vállalkozás kötelezettségvállalásának mértékét, illetve hatályát a jogvita tárgyának általa meghatározott értékében vagy más módon is korlátozhatja. 

Mi történik, ha valamelyik fél nem jelenik meg a meghallgatáson?

Ha a meghallgatáson bármelyik fél szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg, vagy nem terjeszti elő bizonyítékait, a tanács lefolytatja az eljárást, és a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

 Mi a meghallgatás célja?

Az eljárás során a tanács elnöke egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a tanács azt határozattal jóváhagyja, ellenkező esetben, illetve egyezség hiányában az eljárást folytatja. 

Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.

A kérelem, illetve a válaszirat az eljárás során szabadon módosítható vagy kiegészíthető, kivéve, ha az eljáró tanács ennek lehetőségét az ezzel okozott késedelemre tekintettel kizárja, vagy a vállalkozás az alávetésre hivatkozva a kérelem módosítása, illetőleg kiegészítése ellen tiltakozik.

Milyen eredményre vezethet a békéltető testületi eljárás?

Ha az eljárás során a felek között létrejött egyezség megfelel a jogszabályoknak, azt a tanács határozattal jóváhagyja.

 Egyezség hiányában a tanács az ügy érdemében

 a) kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a vállalkozás ‑ a békéltető testületnél vagy a kamaránál nyilvántartott, illetve kereskedelmi kommunikációjában közölt ‑ általános alávetési nyilatkozatában, az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig nyilatkozatában a békéltető testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy

 b) ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a vállalkozás az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott.

 A tanács az eljárást megszünteti, ha

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve a kérelem megalapozatlanságát is - nincs szükség. 

Mit jelent az eljárás költsége és azt ki viseli?

A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben ‑ a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel ‑ igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.).

Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte

Mikor hirdeti ki az eljáró tanács a határozatot?

A tanács határozatát, illetve ajánlását annak meghozatala napján hirdeti ki. A kihirdetett határozat, illetve ajánlás írásba foglalt egy‑egy példányát legkésőbb tizenöt napon belül meg kell küldeni a feleknek. 

Mennyi időn belül kell eleget tennie a vállalkozásnak a határozatban foglaltaknak?

A kötelezést tartalmazó határozatban megállapított kötelezettség teljesítésére rendszerint ‑ a határozat kézbesítését követő naptól számított ‑ tizenöt napos határidőt kell szabni. A tanács ajánlásának az abban meghatározott határidőben kell eleget tenni. 

Milyen következményei vannak, ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak?

Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület ‑ a fogyasztó nevének megjelölése nélkül ‑ jogosult a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét ‑ legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével ‑ nyilvánosságra hozni, kivéve, ha a bíróságtól a jogszabályban meghatározottak szerint az ajánlás hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtottak be. Ez utóbbi esetben a nyilvánosságra hozatal lehetősége kizárt mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását.

 Lehet-e fellebbezni a tanács határozata ellen?

A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól.

Milyen esetben lehet a bíróságtól a békéltető testület döntésének felülvizsgálatát kérni?

A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha

  • a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,
  • a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy
  • a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye, mert a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését az említetteken túl ‑ az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül ‑ akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

Mi a teendő, ha hibás a határozat?

A határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fél kérheti a tanácstól, hogy a határozatban, illetve az ajánlásban előforduló bármely névcserét, névelírást, szám‑ vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást javítson ki, vagy a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás meghatározott része tekintetében adjon értelmezést. Ha a tanács a kérelmet indokoltnak tartja, annak beérkezésétől számított nyolc napon belül a kijavítást elvégzi, illetve az értelmezést megadja. Az értelmezés a határozat, illetve az ajánlás részévé válik.

A tanács a fentiekben meghatározott hibát a határozat, illetve az ajánlás kihirdetésétől számított harminc napon belül kérelem hiányában is kijavíthatja. 

Fordulhat-e bírósághoz a fogyasztó a békéltető testületi eljárás lefolytatása előtt vagy után?

A kérelem benyújtását megelőzően nem. Ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárást indítottak, per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak, a békéltető testület elnöke a fogyasztó kérelmét ‑ meghallgatás kitűzése nélkül ‑ elutasítja.

A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.

 Milyen módon lehet a békéltető testülettől, illetve az eljáró tanács tagjától tájékoztatást kérni?

A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni a hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozatok kikényszerítésének módjáról, az ajánlás és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről, és arról, hogy a békéltető testület eljárása nem érinti az igények bírósági úton való érvényesíthetőségét.

Az eljárás során a tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről ? a meghallgatás során szóban, írásbeli eljárás során írásban ? tájékoztatja.

Hol találhatók meg a békéltető testületekre vonatkozó információk?

A fogyasztóvédelemért felelős miniszter a minisztérium honlapján gondoskodik a következők közzétételéről:

  • a békéltető testületek címe és telefonszáma,
  • a békéltető testületek tagjainak listái,
  • a békéltető testületek eljárására vonatkozó törvényi rendelkezések rövid, közérthető bemutatásával előmozdító tájékoztatás,
  • a békéltető testületek tevékenységét összefoglaló tájékoztatók,
  • a békéltető testületek eljárását akadályozó vállalkozások jegyzéke,
  • az egyes békéltető testületeknél, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál általános alávetési nyilatkozatot tett vállalkozások jegyzéke az alávetés esetleges korlátozásának megadásával, továbbá
  • eljárási szabályzatok  (amennyiben van az adott testületre vonatkozóan).

 


Belépés
Név:
Jelszó:
OK
Köszöntő
Gyakran ismételt kérdések
Fogyasztók által gyakran feltett kérdések és válaszok
Fogyasztóvédelmi szervezetek
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület
Európai Fogyasztók szervezete
Fogyasztóvédelmi egyesületek Országos szövetsége
Európai Fogyasztói Központ
Érdekvédelmi Tanácsadók Országos Szövetsége
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete
Társadalmi Unió
Tudatos Vásárlók Egyesülete
Jogszabálygyűjtemény
Fogyasztóvédelmi jogszabályok
Fogyasztóvédelmi törvény
Cikkek, kiadványok
Beszámolók
A Békéltető Testületek 10 éve
Alternatív vitarendezés határon innen és túl
Alávetési nyilatkozat nyomtatvány
NGM tájékoztató
Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos rendezvények
10 éves a békéltető testület rendezvény
TESTÜLETEK  ·  TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS MENETÉRŐL  ·  KÉRELEM BENYÚJTÁSA  ·  LINKGYŰJTEMÉNY  ·  ALÁVETÉSI NYILATKOZATOK  ·  EGYÜTT NEM MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK

A honlap a
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
támogatásával jött létre.